1
Emlékezzél meg Uram, mi esett meg rajtunk; tekintsd meg és lásd meg gyalázatunkat!
2
A mi örökségünk idegenekre szállt; házaink a jövevényekéi.
3
Apátlan árvák lettünk; anyáink, mint az özvegyek.
4
Vizünket pénzért iszszuk, tûzifánkat áron kapjuk.
5
Nyakunknál fogva hajtatunk; elfáradtunk, nincsen nyugtunk.
6
Égyiptomnak adtunk kezet, az assziroknak, hogy jóllakjunk kenyérrel.
7
Apáink vétkeztek; nincsenek; mi hordozzuk vétkeiket.
8
Szolgák uralkodnak rajtunk; nincs a ki megszabadítson kezökbõl.
9
Életünk veszélyeztetésével szerezzük kenyerünket a pusztában levõ fegyver miatt.
10
Bõrünk, mint a kemencze, megfeketedett az éhség lázától.
11
Az asszonyokat meggyalázták Sionban, a szûzeket Júda városaiban.
12
A fejedelmeket kezökkel akasztották fel; a vének orczáit nem becsülik.
13
Az ifjak a kézi malmot hordozzák, és a gyermekek a fahordásban botlanak el.
14
A vének eltüntek a kapuból, [megszüntek] az ifjak énekelni.
15
Oda van a mi szívünk öröme, gyászra fordult a mi körtánczunk.
16
Elesett a mi fejünknek koronája, jaj most nékünk mert vétkeztünk!
17
Ezért lett beteg a mi szívünk, ezekért homályosodtak meg a mi szemeink;
18
A Sion hegyéért, hogy elpusztult; rókák futkosnak azon!
19
Te Uram örökké megmaradsz; a te királyi széked nemzedékrõl nemzedékre!
20
Miért feledkezel el örökre mi rólunk? [miért] hagysz el minket hosszú idõre?
21
Téríts vissza Uram magadhoz és visszatérünk; újítsd meg a mi napjainkat, mint régen.
22
Mert bizony-bizony megvetettél minket; megharagudtál ránk felettébb!
